MIT GYAKOROLSZ?
Ha flegmán beszélsz, akkor azt gyakorlod.
Ha self-care-t gyakorolsz, akkor azt gyakorlod.
Amit gyakorolsz, azzá válsz, az lesz a valóságod.
Bármilyennek is hidd magadat, bármelyik pillanatban elkezdheted megváltoztatni a képet azzal, hogy valami más tevékenységet és viselkedést hozol előtérbe az életedben.

Mi történt ezen a ponton?
Hoztam egy döntést. Elkezdtem azt gyakorolni, hogy én beszélem ezt a nyelvet. Változtattam a viselkedésemen, egyre több tevékenységet választottam, ami német nyelven volt. Moziba mentem, előadásokat hallgattam, eseményeken vettem részt. Ezen a ponton épp nem történt különösebb előrehaladás a nyelvtudásomban, ez a tett időszaka volt.
Ezzel a gyakorlással együtt aztán változott az is, mennyire váltam magabiztossá a nyelvvel. Múlt héten egy női karrierfesztiválon jártam, ahol a standoknál és az interakciók nagy részében már magától értetődően németül szólaltam meg. Ez nagy lépés volt, mert más a hétköznapokban beszélni, vagy egy másik Kelet-Európai szolgáltatóval erős akcentussal egyeztetni, és más egy szakmai diskurzust lefolytatni. Utóbbi nekem angolul jön természetesen, hiszen ezen a nyelven tanultam és dolgozom most már tizennégy éve.
Amit gyakorolsz, az ivódik beléd. A gyakorlás hosszú távon fejti ki igazán áldásos hatásait (mint ahogy a jógában az elmúlt évtizedben megtanultam), de pont a jóga mondja azt is, hogy egyetlen gyakorlás sincs hiába. Az mind hozzád adódik.
Minden egyes alkalom, amikor máshogy döntesz, az hozzád ad. Egy mondat, amit másképp mondasz ki. Egy bátor tett, amit másként hajtasz végre. Egy gesztus, amikor egy másfajta hozzáállást választasz.
Ma mit fogsz gyakorolni?
Ha self-care-t gyakorolsz, akkor azt gyakorlod.
Amit gyakorolsz, azzá válsz, az lesz a valóságod.
Bármilyennek is hidd magadat, bármelyik pillanatban elkezdheted megváltoztatni a képet azzal, hogy valami más tevékenységet és viselkedést hozol előtérbe az életedben.

Hónapok fáradtságos tanulása és több mint négy év németországi lét után is úgy gondoltam, hogy én nem beszélek németül. Mikor valaki megkérdezte, akkor egyszerűen rávágtam, hogy nem, vagy csak kicsit.
Aztán egy ponton elkezdtem igennel válaszolni. Igen, beszélem a nyelvet. Egyre többet beszéltem is németül, helyzetekben, mikor korábban automatikusan átváltottam volna angolra, most nem tettem.
Mi történt ezen a ponton?
Hoztam egy döntést. Elkezdtem azt gyakorolni, hogy én beszélem ezt a nyelvet. Változtattam a viselkedésemen, egyre több tevékenységet választottam, ami német nyelven volt. Moziba mentem, előadásokat hallgattam, eseményeken vettem részt. Ezen a ponton épp nem történt különösebb előrehaladás a nyelvtudásomban, ez a tett időszaka volt.
Ezzel a gyakorlással együtt aztán változott az is, mennyire váltam magabiztossá a nyelvvel. Múlt héten egy női karrierfesztiválon jártam, ahol a standoknál és az interakciók nagy részében már magától értetődően németül szólaltam meg. Ez nagy lépés volt, mert más a hétköznapokban beszélni, vagy egy másik Kelet-Európai szolgáltatóval erős akcentussal egyeztetni, és más egy szakmai diskurzust lefolytatni. Utóbbi nekem angolul jön természetesen, hiszen ezen a nyelven tanultam és dolgozom most már tizennégy éve.
Amit gyakorolsz, az ivódik beléd. A gyakorlás hosszú távon fejti ki igazán áldásos hatásait (mint ahogy a jógában az elmúlt évtizedben megtanultam), de pont a jóga mondja azt is, hogy egyetlen gyakorlás sincs hiába. Az mind hozzád adódik.
Minden egyes alkalom, amikor máshogy döntesz, az hozzád ad. Egy mondat, amit másképp mondasz ki. Egy bátor tett, amit másként hajtasz végre. Egy gesztus, amikor egy másfajta hozzáállást választasz.
Ma mit fogsz gyakorolni?