PERSPEKTÍVÁK
Ültem a metrón és a folyosón lévő kivetítőn olvastam az aznapi rövid híreket. Épp elkaptam, amint Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjáról tudósított az aktuális képkocka. A Garching-i Max-Planck Intézettel kapcsolatosan hozták kontextusba a nevét. Nem csoda, hiszen Garching München mellett van pár kilométerre, én is pont ott laktam nyáron két hónapot és előszeretettel jártam a kutatóközpont menzájára ebédelni. (Ki tudja, akár még Krausz Ferenccel is összefutottam, csak nem tudtam róla?)
Külföldön élve az identitás kérdése nem ilyen egyértelmű. Ez inkább egy fluid és összetett dolog. Azt látom, hogy azok is, akik nagyon el akartak menni és igazán megtalálják külhonban a számításukat, küzdenek azzal, legalábbis dolgozik bennük, hogy hogyan definiálják magukat. Nem véletlen, hogy nagy népszerűségnek örvend a legutóbbi német állampolgársági beadvány, ami a tervezet szerint megengedné a kettős állampolgárságot. Ugyanis eddig le kellett mondani az eredetiről, ha valaki németet szeretett volna. (Legalábbis nyilatkozatot kell tenni, hogy hajlandó lemondani róla.) Ezt pedig sokan még úgy sem voltak hajlandóak megtenni, hogy évtizedek óta itt élnek.
Ha valaki másik országba költözik, vagy telepedik le, nem jelenti azt, hogy eldobja a születési identitását. Gazdagodik, tágul, gyarapszik az, akivé ezáltal a változás által válik. Más lesz, átalakul, hozzáadódik egy új nemzet sajátossága, mintegy új identitásréteget képezve rajta. A vagy kötőszó helyett sokkal helytállóbb lehet az és használata. Magyar is ÉS német (osztrák, amerikai, spanyol stb.) is.
Közben követtem a magyar sajtóorgánumok híreit is, ahol - céltól, politikai beállítottságtól, és vérmérséklettől függően - ki-ki azt emelte ki, hogy magyar, magyar származású külföldön élő, avagy már nem is igazán magyar, hiszen más nemzet intézményeiben kutatva lett világhírű.
Külföldön élve az identitás kérdése nem ilyen egyértelmű. Ez inkább egy fluid és összetett dolog. Azt látom, hogy azok is, akik nagyon el akartak menni és igazán megtalálják külhonban a számításukat, küzdenek azzal, legalábbis dolgozik bennük, hogy hogyan definiálják magukat. Nem véletlen, hogy nagy népszerűségnek örvend a legutóbbi német állampolgársági beadvány, ami a tervezet szerint megengedné a kettős állampolgárságot. Ugyanis eddig le kellett mondani az eredetiről, ha valaki németet szeretett volna. (Legalábbis nyilatkozatot kell tenni, hogy hajlandó lemondani róla.) Ezt pedig sokan még úgy sem voltak hajlandóak megtenni, hogy évtizedek óta itt élnek.
Ha valaki másik országba költözik, vagy telepedik le, nem jelenti azt, hogy eldobja a születési identitását. Gazdagodik, tágul, gyarapszik az, akivé ezáltal a változás által válik. Más lesz, átalakul, hozzáadódik egy új nemzet sajátossága, mintegy új identitásréteget képezve rajta. A vagy kötőszó helyett sokkal helytállóbb lehet az és használata. Magyar is ÉS német (osztrák, amerikai, spanyol stb.) is.
