ÖNBECSÜLÉS
Előjött egy coaching folyamatban és gondolkodtam, hogyan is tudnám ezt megfogalmazni. Egy meghatározás lehet (és ez egy, hiszen mindenki kialakíthatja saját magának a jelentését), hogy az önbecsülés azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a saját szellemi, erkölcsi, és emberi méltóságunkkal, ismerjük és tiszteletben tartjuk az igényeinket, kommunikáljuk ezeket mások felé és olyan döntéseket hozunk, amiben figyelembe vesszük a saját jóllétünket és boldogságunkat. Az önbecsülés a saját magunkhoz fűződő viszony, ahogy bánunk magunkkal, amilyen szeretettel, tisztelettel és elfogadással fordulunk saját magunk irányába.
Ha sokáig és gyakran figyelmen kívül hagyjuk azt, amire vágyunk, ami táplálna testileg-szellemileg-lelkileg, és amire szükségünk van, akkor ennek következménye lesz. Lehet, hogy ez úgy jelenik meg, vagy vesszük észre, hogy csalódottságot, megbánást, elégedetlenséget, dühöt, irigységet, feszültséget és kiábrándultságot érzünk.
Ezek elsőre ijesztőnek tűnhetnek és még több dühöt generálhatnak, ami oda vezet, hogy elkezdjük ostorozni magunkat, miért történt ez így, miért hagytuk. Az is jellemző, hogy mások felé fordítjuk a kardot, és elkezdjük hibáztatni a párunkat, főnökünket, a környezetünket, vagy elővesszük a gyerekkori történeteket és a szüleink felelősségét emlegetjük (gyakran még meglett felnőttként is).
A változás akkor kezdődik, amikor felelősséget vállalunk a saját helyzetünkért, egyaránt megértjük a saját felelősségünket és elfogadjuk, hogy azért tettük és viselkedtünk így, mert 'you don't know what you don't know', ahogy az angol mondja.
"Az egészséges önbecsülés kialakításának két legfontosabb eszköze: ha kérni tudod azt, amire szükséged van, illetve ja képes is vagy elfogadni azt, amire szükséged van." (sajnos nem tudom a szerzőt, egy screenshotot mentettem le nemrég egy könyvből)
Ha sokáig és gyakran figyelmen kívül hagyjuk azt, amire vágyunk, ami táplálna testileg-szellemileg-lelkileg, és amire szükségünk van, akkor ennek következménye lesz. Lehet, hogy ez úgy jelenik meg, vagy vesszük észre, hogy csalódottságot, megbánást, elégedetlenséget, dühöt, irigységet, feszültséget és kiábrándultságot érzünk.
Ezek elsőre ijesztőnek tűnhetnek és még több dühöt generálhatnak, ami oda vezet, hogy elkezdjük ostorozni magunkat, miért történt ez így, miért hagytuk. Az is jellemző, hogy mások felé fordítjuk a kardot, és elkezdjük hibáztatni a párunkat, főnökünket, a környezetünket, vagy elővesszük a gyerekkori történeteket és a szüleink felelősségét emlegetjük (gyakran még meglett felnőttként is).
A változás akkor kezdődik, amikor felelősséget vállalunk a saját helyzetünkért, egyaránt megértjük a saját felelősségünket és elfogadjuk, hogy azért tettük és viselkedtünk így, mert 'you don't know what you don't know', ahogy az angol mondja.
Emlékezzetek csak a Johari ablak-ra (link kommentben), az a bizonyos sötét, ismeretlen terület, amit sem mi, sem mások nem látnak. Aztán van, hogy másoknak már feltűnik, de nekünk még továbbra sem tudatosodik (ekkor lép át a vakfoltba), és ez egy folyamat.
Amikor képesek vagyunk szembe nézni, akkor elkezdünk lépésről lépésre másként cselekedni. Ilyenkor van, hogy várjuk, hogy majd eljön a pont, amikor már minden rendben lesz, túl leszünk rajta és végre megoldjuk. A valóságra érdemes inkább úgy tekinteni, hogy abban a pillanatban, ahogy rálátunk a mintára és hozunk egy másfajta döntést, az már maga az új. Ez a mindfulness, a tudatos jelenlét alapja is, hogy ha már észrevetted, hogy nem vagy jelen, azzal a jelenbe kerültél, hiszen ahhoz, hogy tudatosuljon, itt és most kell lenned.
Egy egyszerű gyakorlat, hog megfigyeled, kivel és mivel szemben érzel irigységet. Jegyezd fel magadnak és hozd be az alkímiát, transzformáld át az energiát, ami az irigységet szítja elhatározássá és teremtő erővé. Nézz rá ezekre a dolgokra úgy, mint a vágyaidra. Mi az, amit ebből te meg fogsz valósítani, mi lesz az első lépés, amit megteszel és mikor?
Egy egyszerű gyakorlat, hog megfigyeled, kivel és mivel szemben érzel irigységet. Jegyezd fel magadnak és hozd be az alkímiát, transzformáld át az energiát, ami az irigységet szítja elhatározássá és teremtő erővé. Nézz rá ezekre a dolgokra úgy, mint a vágyaidra. Mi az, amit ebből te meg fogsz valósítani, mi lesz az első lépés, amit megteszel és mikor?
Kép: Joao Fazenda, Pinterest
