Lehet az idő
Ezek a fránya falak - ücsörögtem törökülésben vágyaimmal körülvéve és hevesen méltatlankodtam. Az ügy. Akármerre indulok vele, falakba ütközöm, masszív, göcsörtös, égig érő monstrumokba. Az ellenszegülés, a lekezelés, az érvelés mind mind lelombozó volna, de legalább volna. Ám ez a síri csend, amikor válaszra sem méltatnak, eltussolják, meg nem történtté, nem létezővé teszik.
...lehet az idő. Már hetek óta (el)kerülget a forró, perzselő szellő és az izzadságcseppeket előcsalogató hónaljszagú nyár.
Ez a fránya csönd - fogtam két tenyerem közé erősen arcomat és gyűrögettem, remélvén, hogy elhagyják a nyomasztó gondolatok. Számolatlanul kutatom a hirdetéseket, rendületlenül ikszelem be, különnyíló. Az ügy, hogy jelenleg egybe nyílik, egy lakásba, egy levegőbe, egyazon közegbe, mégis külön világban külön levegőt szívunk különböző emberekkel. Ha lenne egy ablak (talán. próbálkozom.), ütnék ide a falba, átkukucskálni néhanapján, átóbégatni egy hogyvagyolt sebtiben. Elfeledem hirtelenjében, hogy a panel kemény, átvághatatlan, csak a neszek szűrődnek át , minden mozzanat. Amilyen ez a kapcsolat. Átintegethetetlen, mégis minden rezzenése belém ivódik és ott hagyja a nyomát.
...lehet az idő. Mondom gépiesen, mikor sokadjára válasz és érdemi figyelem nélkül marad az agyonhajszolt kérdésem. Ajtó. Csodásan egyszerű és minden szobán van. Mégis. Hogyan nyithatnám ki. Vajon.
...lehet az idő. Már hetek óta (el)kerülget a forró, perzselő szellő és az izzadságcseppeket előcsalogató hónaljszagú nyár.
Ez a fránya csönd - fogtam két tenyerem közé erősen arcomat és gyűrögettem, remélvén, hogy elhagyják a nyomasztó gondolatok. Számolatlanul kutatom a hirdetéseket, rendületlenül ikszelem be, különnyíló. Az ügy, hogy jelenleg egybe nyílik, egy lakásba, egy levegőbe, egyazon közegbe, mégis külön világban külön levegőt szívunk különböző emberekkel. Ha lenne egy ablak (talán. próbálkozom.), ütnék ide a falba, átkukucskálni néhanapján, átóbégatni egy hogyvagyolt sebtiben. Elfeledem hirtelenjében, hogy a panel kemény, átvághatatlan, csak a neszek szűrődnek át , minden mozzanat. Amilyen ez a kapcsolat. Átintegethetetlen, mégis minden rezzenése belém ivódik és ott hagyja a nyomát.
...lehet az idő. Mondom gépiesen, mikor sokadjára válasz és érdemi figyelem nélkül marad az agyonhajszolt kérdésem. Ajtó. Csodásan egyszerű és minden szobán van. Mégis. Hogyan nyithatnám ki. Vajon.
