Ki a térre!

Hogyan festenél le egy parkot? Zöldre, padokkal, kezepén egy csendesen heverésző tóval. Körül nádas, tások, őket pufival etető gyerekek. Pár a padon, sétáló előttük, hetykén telefonáló amott, lépést tartani próbáló nagyszülők, előttük egy sokadik generáció szalad. Lengedező pókhálók a bokrokon, szélfútta levelek a még zöld lombú fákon, kikövezett járda, piknik sörrel a fűben. Bolyhos bárányfelhők árnyéka vetül a kanyargós útra, még épp elkapn a naplementét. Kifelé menet még megpillantod a szökőkutat - a magasba vágyik. Kis tisztás, capoeirát gyakorló mikrocsoport, apró közösség a terjengős térben. Szemet babonázó látvány, ütemes taktusok.

Tudtátok, hogy egy város életét nagyban meghatározzák a benne található terek, parkok, köz által használt helyek? A megfelelően megtervezett, átgondoltan elhelyezett és kialkított köztereknek közösségformáló erejük van, összességében pedig boldogabbá tehetik egy város és ezzel együtt a benne lakók életét. Élhető közterek, boldogabb városok és városlakók.

Life is simple.