Cover letter

Nem ismerem az embereket a képeken és tudom, már nem mehetek vissza oda többé úgy, ahogy eddig. Utálatos, de én sem maradhatok örökké egyetemista, habár kitartóan nyújtom a rétest. Jobbomon karrierek, balomon indokok sorakoznak, mit és miért kéne tennem, hogy szépen sorjában feszítsenek majd a CV-mben.

Aloe, vitaminhegyek, a futás gondolata, egy ismeretlen arc a tükörben. Egy piros póló rajtam, kifordítva, hajnal óta. Kifordítva az énem, hosszú idő óta.

Első határozott felismerés, amit ennek a helynek köszönhetek: önzetlenség. Adj, és bebizonyosodik az elcsépelt mondat, neked lesz több. Kérsz-e, akarsz-e, szeretnél-e. Mit-e adsz cserébe, mit-e vársz érte. Ezek is kifordítva.

Örömmel nyugtázom, én már ezt nem. Első határozott jel, nem követed feltétlen vakon az előtted járó generációt.