Azt mondtátok, ti, hogy boldogakat írok, de legrosszabb esetben is nem megállapítható. Lennék explicitebb, de magam sem hiszem, hogy eredményre vezetne a siránkozás, akár csak pillanatnyilag is. Elkészültem a to do list-emmel, bár még csak kézírásssal és nem teljesen átgondoltan. Az úticél Svájc, Ausztria vagy a prágai ősz, egy rövid minimális esélyű dél-afrikai túrával. Ezek a 'megfoghatóak', a megfoghatatlan én magam vagyok, belülről és a tükörből nézve egyaránt, mindenféle szögből egy érdekes jelenség, kifordulva abból, amit elképzelne egy fotón. Sokadik lépésként kitöltöttem a jelentkezési lapot. Mit csinál egy huszonhároméves? Lefutja a félmaratont a Tejo folyó felett, a hídon át ott, ahol éppen van, Lisszabonban.
