Where I belong
Háromkor landolt a rózsaszín légitársaság gépe Ferihegyen. Csak egyszer gondoltam bele az út során, mi volna ha lezuhannék, nem lett volna kellemes érzés, bár a viharban dobálózás sem volt. Rendőrkutyák szaglásztak az EXIT felirat alatt - meglepő volt, mitis kerestek nálam. Ó dejszen Hollandiából jövök, hehe, mosolyogtam - a kutyára persze.
Kökin magyar forintot halásztam Mary-ből (gurulós bőrönd, ahol minden elfér, Poppins vezetéknévre hallgat, ki még nem tudná), az osb-lapból tákolt bódéból kértem jegyet, huszasokban kaptam vissza a kétszázast, pedig mennyire vágytam az új fémpénzre helyette! Pár méter csak és némán mutogattak - mintegy buta robotként - az ellenőrök, hol likassszam a narancs papírfecnit. Welcome home, gondoltam; csomagjaimat szorongatva lestem szemem sarkából az embereket.
Stílus, hajlandóság, pénz, miegyéb hiánya miatt kitudja, de a kinézetük, jaj. Ha itthon vagy, megszokja a szemed, nem lesz olyan éles a kontraszt; de így idecsöppenve megint, a kontúr koromfekete, mint Emile Bernard képein.
Honvágyam volt, mennyire, még sose ilyen, de hamar rájöttem, nem ez hiányzott. Nem ez az, amibe tartozom; azok hiányoztak, akiket szeretek. Az odúm, Bendegúz az ágyon, a mocskos konyha, hogy megint takaríthassam. Dejó volt visszajönni. Az emberek itt várnak, itt főzök padlizsánkrémet, máshol nem lehet. Most ide tartozom. Hozzájuk tartozom.
zeneitt
Kökin magyar forintot halásztam Mary-ből (gurulós bőrönd, ahol minden elfér, Poppins vezetéknévre hallgat, ki még nem tudná), az osb-lapból tákolt bódéból kértem jegyet, huszasokban kaptam vissza a kétszázast, pedig mennyire vágytam az új fémpénzre helyette! Pár méter csak és némán mutogattak - mintegy buta robotként - az ellenőrök, hol likassszam a narancs papírfecnit. Welcome home, gondoltam; csomagjaimat szorongatva lestem szemem sarkából az embereket.
Stílus, hajlandóság, pénz, miegyéb hiánya miatt kitudja, de a kinézetük, jaj. Ha itthon vagy, megszokja a szemed, nem lesz olyan éles a kontraszt; de így idecsöppenve megint, a kontúr koromfekete, mint Emile Bernard képein.
Honvágyam volt, mennyire, még sose ilyen, de hamar rájöttem, nem ez hiányzott. Nem ez az, amibe tartozom; azok hiányoztak, akiket szeretek. Az odúm, Bendegúz az ágyon, a mocskos konyha, hogy megint takaríthassam. Dejó volt visszajönni. Az emberek itt várnak, itt főzök padlizsánkrémet, máshol nem lehet. Most ide tartozom. Hozzájuk tartozom.
zeneitt
