Olyan tök vagyok ma. Inkább napok óta. Gondosan próbálom meggyőzni a családom tagjait, leginkább egyet, hogy nem is olyan rossz az élet, mint amilyennek tűnik. Kudarcom biztosra vehető, de nem adom fel, tekintve hogy fontos emberről van szó. Már régen nem lényeges, hogy felcserélődtek a szerepek, hogy mennyi más is van, ami nem működik vagy csak felszínes ebben a kapcsolatban. Csak egy picit, hogy lássam, nem reménytelen, ami előttem áll. Csak ne lépjen ki az életemből.
