Az utóbbi két nyaramat itthon egy idő után mindig csak szép emléknek láttam, ami nem is az én igazi életem valójában, csak átéltem, mese volt, imádtam és itthon vár a valóság. De hisz ott is én éreztem, én láttam, én mosolyogtam. Mostanában, hogy kezdenek összefolyni az események, az emberek, akiket ott ismertem meg, már nem csak egy-két héthez kapcsolódnak. Eddig is az én választásom volt, hogy kizártam őket és az enyém az is, ha nem takarom le többet.
