A pillanat az élet maga

Hunyd le a szemed, képzeld el az óceán morajlását, gyönyörű kék eget, forró homokot a mezítelen talpad alatt, a hűs vizet, amint nyaldossa a bokád, mindened megfeszül, majd egy hangos pillanat - és elengedsz mindent. Elindulsz, repülsz, futsz, ahogy csak bírsz, elfeleded hogy léteztek határok, benne vagy a hullám erejében, a perzselő nap forróságaban, észrevétlenül záporoznak a könnyeid, kiáltasz és elmerülsz a világban. A világ te vagy, s benne az egész mindenség. Szabadság és végtelen szeretet. Minden fáj és minden jó. Sóhaj, vége. S ebben a gondolatok és akarások nélküli létben kezdődik minden. Az élet maga. Ahol már mindent odaadtál, ott kezdhetsz el te lenni. Ott kezdődsz TE. Végre. Valójában.