OK guys, we leave!
Kedves mindenki, hazaértem megint. :)
Bogyit látogattuk meg Pandival ketten Varsóban. Múlt szerda este indultunk, rushban voltam, előző este a kampánnyal foglalkoztam, reggel még beadandókat írtam, délután prezentáltam, indulás előtt gyorsan bevásároltam túrórudiból, aztán usgyi, majd' 12 óra vonatút várt ránk. Aki akár csak egyszer is hallott erről a járatról, az tudja, nem egy leányálom a Budapest-Varsó vonal. :D És akkor finoman fogalmaztam. Árgus szemmel leskelődtek mindenféle népek szülöttei, mikor hunyjuk le a szemünket, akár csak egy pár percre is, hogy kibelezhessék a táskáinkat. Megélhetési bűnözés csehszlovák módra..El se hittem reggel, mikor megérkeztünk.
Szakadt a hó, világosodott és Bogyesz ott állt a peronon minket kémlelve. Annyi mindent jelent ez a lány nekem...ha mókásan mondom, akkor coach és fodrász, ha csak őszintén, akkor a türelem kis szigete, aki folyamatosan tanít elfogadni. Mesés volt a lányokkal, kacagtunk, fotóztunk, nyafogtunk, főztünk, csacsogtunk, libáskodtunk. hih. De leginkább, ami annyira hiányzott már: beszélgettünk. Megtudtam, mégiscsak mennyire hasonlítunk, mennyire különbözünk, mennyire meg tudjuk érteni egymás problémáit. Számíthatok rájuk, akárhogy is gondolom ezt olykor-olykor keseregve. Susogtunk éjjel, zsubiztunk, minden cukerina-ban fánkokat teszteltünk és hasunkat fogtuk a nevetéstől éjjel egy benzinkút mosdójában. :D
Mindenki elszenvedte a saját kis gondját, én ott jöttem rá, hogy nem kéne több sütit enni...hüpp...ám egyik este egy üveg bor után we were bored és annyira régóta vágytam, most mertük, Bogy levágta a hajamat. Végigkopogtattuk a folyosó szobáit ollóért, ami jó munkát végzett végül. Gondoltam kell a haj hossza a nőhöz, dehogyis, csak a mosoly és a szemek. :) Kell az új óriás fekete napszemüvegem from NEXT (Varsóban ám olyan bolt is van éés River Island éés Topshop éés), kell, hogy megtaláljam a kövem minden városban, kell, hogy Pandival végre beszéljünk, amihez hónapok kellenek, kell, hogy megtudjam, elolvassa ezt itt néha, kell, hogy hazaérkezzek és itthon legyek az odúmban, a falak között, az ágyamban, a párnámmal, meggyespiskóta várjon és rózsaszín sapi és egy merci fuvar hazafelé egyetemről, közel éjfélhez.
Panddal vártuk a tavaszt itthon, reggel a Keleti előtt mégis felhúztam a sapimat és a kesztyűmet. brr. Hiba a kütyüben. Elkészítettem az uccsó képet a projektünkhöz. El ne aludjunk, negyedóránként fényképeztük egymást a vonaton. Vidám vagon - a rablók elijesztésére. :)
A napszemüveg ott kukucskált rajtam. Mégiscsak itt a tavasz. Már ott, kint Varsóban ránk lelt. Átsütött a nap a felhőkön. :)
és kaptam ma egy képeslapot :)
Bogyit látogattuk meg Pandival ketten Varsóban. Múlt szerda este indultunk, rushban voltam, előző este a kampánnyal foglalkoztam, reggel még beadandókat írtam, délután prezentáltam, indulás előtt gyorsan bevásároltam túrórudiból, aztán usgyi, majd' 12 óra vonatút várt ránk. Aki akár csak egyszer is hallott erről a járatról, az tudja, nem egy leányálom a Budapest-Varsó vonal. :D És akkor finoman fogalmaztam. Árgus szemmel leskelődtek mindenféle népek szülöttei, mikor hunyjuk le a szemünket, akár csak egy pár percre is, hogy kibelezhessék a táskáinkat. Megélhetési bűnözés csehszlovák módra..El se hittem reggel, mikor megérkeztünk.
Szakadt a hó, világosodott és Bogyesz ott állt a peronon minket kémlelve. Annyi mindent jelent ez a lány nekem...ha mókásan mondom, akkor coach és fodrász, ha csak őszintén, akkor a türelem kis szigete, aki folyamatosan tanít elfogadni. Mesés volt a lányokkal, kacagtunk, fotóztunk, nyafogtunk, főztünk, csacsogtunk, libáskodtunk. hih. De leginkább, ami annyira hiányzott már: beszélgettünk. Megtudtam, mégiscsak mennyire hasonlítunk, mennyire különbözünk, mennyire meg tudjuk érteni egymás problémáit. Számíthatok rájuk, akárhogy is gondolom ezt olykor-olykor keseregve. Susogtunk éjjel, zsubiztunk, minden cukerina-ban fánkokat teszteltünk és hasunkat fogtuk a nevetéstől éjjel egy benzinkút mosdójában. :D
Mindenki elszenvedte a saját kis gondját, én ott jöttem rá, hogy nem kéne több sütit enni...hüpp...ám egyik este egy üveg bor után we were bored és annyira régóta vágytam, most mertük, Bogy levágta a hajamat. Végigkopogtattuk a folyosó szobáit ollóért, ami jó munkát végzett végül. Gondoltam kell a haj hossza a nőhöz, dehogyis, csak a mosoly és a szemek. :) Kell az új óriás fekete napszemüvegem from NEXT (Varsóban ám olyan bolt is van éés River Island éés Topshop éés), kell, hogy megtaláljam a kövem minden városban, kell, hogy Pandival végre beszéljünk, amihez hónapok kellenek, kell, hogy megtudjam, elolvassa ezt itt néha, kell, hogy hazaérkezzek és itthon legyek az odúmban, a falak között, az ágyamban, a párnámmal, meggyespiskóta várjon és rózsaszín sapi és egy merci fuvar hazafelé egyetemről, közel éjfélhez.
Panddal vártuk a tavaszt itthon, reggel a Keleti előtt mégis felhúztam a sapimat és a kesztyűmet. brr. Hiba a kütyüben. Elkészítettem az uccsó képet a projektünkhöz. El ne aludjunk, negyedóránként fényképeztük egymást a vonaton. Vidám vagon - a rablók elijesztésére. :)
A napszemüveg ott kukucskált rajtam. Mégiscsak itt a tavasz. Már ott, kint Varsóban ránk lelt. Átsütött a nap a felhőkön. :)
és kaptam ma egy képeslapot :)
