ITT AZ ŐSZ

Egyszerűen nem tudok betelni a kései vénasszonyok nyarával, minden nap mosolyra húzza a szám a még alig sárguló falavelek látványa a szikrázó napsütésben. Tudja csuda, minek köszönhető ez a bátor jókedv, egy-egy apró, gyorsan múló megbicsaklástól eltekintve olyan szépen alakulnak a hetek, lassan, de biztosan terelődik felnőtt vágányba a mozdony, amiben kedvemre (vagy éppen kevésbé) fütyörészek. 

Talán ez is kései kicsit, most hajlik őszbe a lázadás korszaka, nem ágálok minden ellen, csak szelektálva, nem akarok a legjobb lenni, már csak a világ második legjobb gitárosa inkább, tudom, a runner-upokat mindenki elfeledi, csak az elsőre emlékeznek, de ők is részt vesznek a játékban, elnyerik méltó jutalmukat - és mennek tovább, ahogy jön a következő kihívás, a következő lépcső, a következő évszak.

Ahogy jön az ősz.